NYELVTAN TÉTELEK
|
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói A kommunikáció: tájékoztatás, információk cseréje, közlés valamint erre szolgáló eszköz: a nyelvi és nem nyelvi jelrendszer segítségével. A kommunikáció a latin eredetű communicatio = közzététel, megadás főnévből származik. Létrejöhet élőlények, ember és gép valamint gépek közt is. A kommunikáció folyamata Minden folyamatot, melyben legalább 2 résztvevő valamilyen jelrendszer felhasználásával egymással közöl valamit, kommunikációnak nevezzük. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, több tényezőre van szükség: • a résztvevők, azaz a feladó és a címzett. A feladó az, aki a jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek. A címzett az üzenetet felfogja, értelmezi és ha módja van rá, akkor válaszol. • az üzenetet kifejező, összefüggő jelet kódnak nevezzük. Vannak nyelvi és nem nyelvi kódok. A kommunikáció csak akkor lehet sikeres, ha a résztvevők közös nyelvet beszélnek. • a megfogalmazott üzenet csatornán keresztül jut el a feladótól a címzettig. A csatorna lehet hallható, látható, érezhető. • a hatékony kommunikáció feltétele a közös valóság és előismeret. A kommunikációs partnereknek megfelelő ismereteik, megfelelő tudásuk legyen arról, amiről beszélgetnek. • a közös előzmények is nagyban megkönnyítik a felek közti kommunikációt. • a beszédhelyzet is fontos: a kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott helyzetben van jelentése. • azokat a tényezőket, amelyek a kommunikációs folyamatot megzavarhatják, vagy az üzenetet torzítják, zajnak (kommunikációs zavarnak) nevezzük. A kommunikáció célja • A feladó valamit közölni akar, valamiről tájékoztatni akarja a címzettet. Ilyenkor a kommunikáció tájékozató szerepe az elsődleges. A feladó főleg kijelentő mondatokban ír vagy beszél. • A kifejező szerep elsődleges akkor, amikor a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit akarja közölni, ezeket gyakran felkiáltó vagy óhajtó mondatokkal fejezi ki. • A felszólításokat, felhívásokat tartalmazó üzenetekben elsősorban a felhívó szerep érvényesül. • Minden kommunikációt valamilyen formában megnyitunk, ilyenkor a kommunikáció kapcsolatteremtő szerepe fontos. • A beszélgetés során többször éltünk a kommunikáció kapcsolatfenntartó szerepével (megkérdezzük a partnert, hogy érti-e amit mondunk). • Minden beszélgetést illik lezárni, tehát fontos a kommunikáció kapcsolatzáró szerepe is. Gyakran az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés is a célja. Ezt a kommunikáció esztétikai szerepének nevezzük. • A kommunikáció értelmező funkciójának nevezzük (metanyelvi funkció) azt, amikor magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk. A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen, együtt hatnak. A kommunikáció típusai • egyirányú: ha a folyamaton belül a hallgató nem töltheti be a beszélő (feladó) szerepét, pl.: előadás, TV hírek • kétirányú: ha a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél, pl.: telefonálás • közvetlen: ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a kommunikációban • közvetett: ha a kommunikáció nem egy térben és / vagy nem egy időben zajlik, pl.: telefonálás, levelezés Bármelyik típusról is legyen szó, a kommunikáció mindig nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével zajlik. LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||